(latin) királyi felségjogon élvezett jövedelem a feudális Magyarországon. A nagyobb regálék (harmincad, sómonopólium, kamarahaszna, nemesfém-monopólium) mindvégig a király bevételei maradtak, a kisebb regálék (kocsmálás, malomtartás, húsmérés, vám-és révjog, vásárjog, tizedbérlés) a 13. századtól földesúri és városi jogok lettek. A regálék 1526-ig az uralkodó fő jövedelmi forrását képezték, a 16. századtól jelentőségük csökkent, de a 18. században még mindig a jövedelmek több mint 1/4-ét adták.