(görög-tiszta) aszketikus eretnekmozgalom a középkori Európában. Feltehetőleg a Balkán-félszigeten keletkezett és innen terjedt el a 12. században. Tanításaik a bogumilok elveivel mutatnak rokonságot. A világ bűneit aszkézissel vélték megváltani, elvetették az egyház és a pápaság világi hatalmát. Az inkvizíció kegyetlen üldözése ellenére mozgalmuk több helyen (Franciaországban mint albigensek) a 14. századig fennmaradt.